A szakképzett munkaerő hiánya egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatok számára Magyarországon. A gazdasági növekedés fenntartásához és a versenyképesség megőrzéséhez a cégeknek gyakran külső partnerekre van szükségük a megfelelő munkaerő biztosításához. Ebben a helyzetben felértékelődik a megbízható munkaerő kölcsönző cégek szerepe, különösen azoké, amelyek minősített státusszal rendelkeznek.

Az év elején életbe lépett törvénymódosítások jelentősen szigorították a minősített munkaerő-kölcsönzők működési feltételeit. A változások között a legjelentősebb a létszámkövetelményekre vonatkozó előírás, amely szerint a munkavállalók éves átlagos statisztikai állományi létszámának el kell érnie legalább az 1000 főt, ezen belül minimum 500 magyar állampolgárságú foglalkoztatottat kell alkalmazni. Ezeknek a feltételeknek első alkalommal a 2023. július 1-től 2024. június 30-ig terjedő időszakban kellett megfelelni.

A szigorítás következtében a piac jelentős átrendeződése figyelhető meg. Több cég fúziót hajtott végre annak érdekében, hogy megfeleljen az új követelményeknek, mások nem tudták teljesíteni az előírt feltételeket, így elveszítették minősített státuszukat. A minősítés elvesztése komoly következményekkel jár, hiszen az érintett vállalatok nem hozhatnak be új harmadik országbeli munkavállalókat egyszerűsített eljárásban mindaddig, amíg újra nem teljesítik a feltételeket.

A szigorúbb előírások nemcsak a létszámra vonatkoznak, hanem számos egyéb tényezőre is. A törvény meghatározza a kötelező törzstőke mértékét, a HR szolgáltatást nyújtó dolgozók végzettségét, előírja, hogy ne legyen folyamatban hatósági eljárás a cég ellen, átlátható tulajdonosi szerkezettel és biztos üzleti háttérrel kell rendelkeznie a kölcsönzőnek. Ezek a feltételek mind azt a célt szolgálják, hogy csak megbízható, stabil vállalatok végezhessenek munkaerő-kölcsönzési tevékenységet.

A törvénymódosítás további előírása, hogy az állományba kerülő munkavállalók 30 százaléka magyar, illetve Magyarországgal szomszédos országból származó ukrán vagy szerb állampolgár legyen. Ez a követelmény különösen nagy kihívást jelent, hiszen a munkaerő-kölcsönzők gyakran szembesülnek azzal a helyzettel, hogy a partnercégeik átveszik a jól teljesítő magyar munkavállalókat saját állományukba, ami megnehezíti a kvóta teljesítését.

A minősített státusz megtartása fontos versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon. Az ilyen státusszal rendelkező cégek továbbra is egyszerűsített eljárással hozhatnak be harmadik országbeli munkavállalókat, és gyorsított közvetítési eljárásban vehetnek részt. Ez azt jelenti, hogy ha a területileg illetékes munkaügyi központ 7 napon belül nem tud kiközvetíteni megfelelő munkaerőt, a minősített kölcsönző elkezdheti a toborzást külföldről, a jogszabályban meghatározott országokból.

A státusz elvesztése esetén a cég a már behozott külföldi munkavállalók vonatkozásában folytathatja tevékenységét, amíg a kölcsönzött dolgozók tartózkodási engedélye le nem jár, de új munkaerőt csak a minősítés újbóli megszerzése után hozhat be. Fontos tudni, hogy a szabályok kijátszására irányuló kísérletek súlyos következményekkel járnak – az érintett cég két évig nem pályázhat minősített státuszra.

A minősített munkaerő-kölcsönzői státusz nemcsak a külföldi munkavállalók behozatalában jelent előnyt, hanem a belföldi toborzásban is. A tapasztalatok szerint sok együttműködés kezdetben hazai munkaerő kölcsönzésével indul, majd később – a piaci változásoknak megfelelően – bővül külföldi munkavállalók bevonásával. Ezért a munkáltatók számára előnyös, ha olyan partnert választanak, amely mindkét területen képes magas színvonalú szolgáltatást nyújtani.

A törvényi szigorítások hatására várhatóan csökken a minősített státusszal rendelkező munkaerő-kölcsönzők száma a korábbi 25-30 céghez képest. Ez a változás a szolgáltatás minőségének javulását eredményezheti, hiszen csak a valóban stabil, megbízható vállalatok tudják megtartani pozíciójukat ezen a piacon.